I. (Szent) Istv�n kir�ly a magyar t�rt�nelem egyik legfontosabb szem�lyis�ge: az els� kereszt�ny magyar kir�ly, a magyar �llam megalap�t�ja �s a magyar kereszt�ny egyh�z megszervez�je.

Apja, G�za fejedelem, anyja pedig az erd�lyi Gyula vez�r Sarolt nev� kereszt�ny le�nya volt. Istv�n 970 k�r�l sz�letett. Sz�let�sekor ugyan a pog�ny Vajk nevet kapta, 972-es megkeresztel�sekor azonban az els� kereszt�ny v�rtan�, Istv�n nev�t adt�k neki.

Istv�n 996-ban feles�g�l vette Henrik bajor herceg vall�sos le�ny�t, Gizell�t. Gizell�val sok hitt�r�t� �s lovag j�tt Bajororsz�gb�l.

997-ben, G�za fejedelem hal�la ut�n Istv�nt v�lasztott�k meg fejedelemnek. Uralkod�sa elej�n pog�ny rokona, Kopp�ny vez�r fegyveresen kelt fel ellene, hogy �t meg�lje, a tr�nt elfoglalja, �s �zvegy �desanyj�t, Saroltot feles�g�l vegye. A fiatal Istv�n, aki a kr�nika szerint akkor vett fel el�sz�r kardot, �sszegy�jt�tte sereg�t, Isten seg�ts�g�t k�rte, majd gy�zelmet aratott az ellens�g felett a Veszpr�m melletti csat�ban. A harcban Vencellin, a sereg n�met sz�rmaz�s� vez�re meg�lte Kopp�nyt. Istv�n �s Kopp�ny harc�ban nemcsak az forgott kock�n, hogy ki lesz a magyar n�p uralkod�ja, hanem nagy val�sz�n�s�ggel az is, hogy a magyar n�p megmarad-e pog�ny hit�ben, vagy a kereszt�nys�g �tj�ra t�r. Isten seg�ts�g�vel Istv�n gy�z�tt, �s az ut�bbi k�vetkezett be. K�s�bb �vsz�zadokon �t a magyar n�p v�dte Eur�p�t a pog�nyok inv�zi�j�t�l. Az egykor pog�ny magyars�g a kereszt�ny Eur�pa v�d�b�sty�j�v� v�lt.

Istv�nt az ezredfordul�n, kb. 1000 kar�csony�n koron�zt�k kir�lly� Esztergomban a II. Szilveszter p�pa �ltal k�ld�tt koron�val, ami azt jelentette, hogy a p�pa �t f�ggetlen kereszt�ny kir�lynak ismerte el. Ezzel megalakult a f�ggetlen kereszt�ny Magyar Kir�lys�g.

	A K�pes Kr�nika egyik illusztr�ci�ja: Istv�n kir�ly elfogatja Gyula erd�lyi vez�rt 1002-ben.

Istv�n a K�rp�t-medence magyar t�rzseit vagy fegyverrel, vagy b�k�s �ton hajtotta uralma al�, a l�zad�sokat pedig leverte. Uralkod�sa alatt a magyar t�rzsek sz�vets�g�b�l l�trehozta az eg�sz K�rp�t-medenc�re kiterjed� kereszt�ny magyar �llamot. Ennek ter�let�n f�lsz�z kir�lyi v�rmegy�t �s 10 p�sp�ks�get szervezett, falvaiban templomokat �p�ttetett. A 10 egyh�zmegye a k�vetkez�: az esztergomi, a veszpr�mi, a kalocsai, az egri, a gy�ri, a p�csi, a v�ci, a csan�di, a bihari �s az erd�lyi.

Istv�n t�bbek k�z�tt folytatta �s befejezte a pannonhalmi benc�s ap�ts�g �p�t�s�t, megalap�totta a veszpr�mv�lgyi ap�cakolostort, a bakonyb�li ap�ts�got �s a p�csv�radi monostort, fel�p�tette az esztergomi �s a sz�kesfeh�rv�ri sz�kesegyh�zat �s az �budai Szent P�ter �s P�l-templomot. Az ap�ts�gok, kolostorok keret�n bel�l iskol�k m�k�dtek, �s azok v�ltak a m�vel�d�s szellemi k�zpontjaiv�. A szerzetesek ezekben az iskol�kban az eur�pai kereszt�ny kult�r�t tan�tott�k, di�kjaikb�l pedig nemcsak hitt�r�t�k, hanem a kir�ly �s a v�rmegy�k f� emberei is lettek.

A K�rp�t-medenc�n �thalad� �s a Szentf�lre tart� zar�ndokokat Istv�n fogadta a kir�lyi udvarban, b�s�gesen ell�tta �ket �s biztos�totta sz�mukra az orsz�gon val� biztons�gos �thalad�st. A Szentf�lre ill. R�m�ba igyekv� magyar zar�ndokok sz�m�ra pedig vend�gh�zakat �p�ttetett Konstantin�polyban, Jeruzs�lemben, Ravenn�ban, R�m�ban.

Istv�n a pog�ny szok�sokat igazs�gos t�rv�nyekkel szor�totta ki, a kereszt�nys�get pedig meger�s�tette. B�kez�en adakozott az egyh�zaknak, gyakran l�togatta �ket, �s szem�lyesen fel�gyelte jav�tgat�sukat, tataroz�sukat. K�lti M�rk K�pes Kr�nik�ja (a magyar t�rt�nelem m�ig egyik leghitelesebb dokumentuma, amely 1358–1370 k�z�tt �r�dott) szerint ez�st d�n�rokkal teli ersz�nyt hordott az �v�n, �s mikor szeg�nyt l�tott, saj�t maga gondoskodott r�la.

Gell�rt velencei szerzetes, a k�s�bbi p�sp�k, a p�csv�radi monostorban tartotta els� igehirdet�s�t. Azt k�vet�en mutatt�k be Istv�n kir�lynak, aki itt marasztalta, hogy a magyaroknak hirdesse az Evang�liumot. Nagyon sok magyart keresztelt meg.

Istv�n m�lyen szeretett, tehets�ges, kereszt�ny lelk�let� fi�hoz, Imr�hez �rta latin nyelven az Admonitionest (Intelmeket). Ez a m� az akkori Magyarorsz�g legjelent�sebb irodalmi alkot�sa. Hatalma megszil�rdul�sa ut�n Istv�n �t akarta adni a koron�t Imr�nek, saj�t �let�t pedig teljesen Isten szolg�lat�nak szerette volna szentelni.Imre viszont 1031-ben v�ratlanul meghalt. „Isten kif�rk�szhetetlen v�gez�se folyt�n elragadta a hal�l, hogy a gonoszs�g meg ne v�ltoztassa lelk�let�t, �s hamis k�pzetek meg ne csalj�k elm�j�t — mik�ppen a B�lcsess�g K�nyve �rja a korai hal�lr�l." (63. r�sz) Istv�nt a gy�sz nagyon megviselte, majd s�lyosan meg is betegedett.Istv�n kir�ly 1038. augusztus 15-�n halt meg Sz�kesfeh�rv�rott, ott is temett�k el. N�pe h�rom �vig gy�szolta.Az �llamalap�t� Istv�n kir�lyt augusztus 20-�n �nneplik Magyarorsz�gon, �s ez a magyarok legnagyobb nemzeti �nnepe.