Milos Forman (rendező)
(Čáslav, 1932. február 18. - )
Filmrendező, forgatókönyvíró, producer, a cseh újhullám meghatározó alakja.
1940-ben a szüleit letartóztatták a németek, ezután barátok nevelték, így került az észak-csehországi Náchodba.
1944-ben a németek betiltottak minden színházi előadást. A Kelet-Cseh Premier Színház utolsó előadásán gyerekként olyan nyomot hagyott benne a pályájukat feladni kénytelen színészek meghatottsága, hogy ettől kezdve semmi mást nem akar csinálni, mint színházban dolgozni.
A középiskolában színjátszó kört alapít, s hatósági engedély nélküli plakátokon hirdeti - a legzordabb sztálinista években - zenés vígjátékait. Társulatának szemtelensége nem ismer határokat.
Érettségi után felvételizett a Színművészeti Főiskolára. Mivel eltökélt szándéka volt, hogy színházzal foglalkozzon, megdöbbent, amikor kiderült, hogy nem vették fel. Végül az Előadóművészetek Akadémiájára (FAMU) jelentkezett, ahol forgatókönyvíró tagozaton végzett.
1957-ben filmesítették meg első forgatókönyvét Lányok és fiúk címmel.
Filmes pályafutása 1961-ben egy 16 mm-es kamera vásárlásával kezdődött.
1958-ban házasságot köt az ünnepelt színésznővel, Jana Brejchovával, akitől később elvált.
Az 50-es 60-as évek fordulóján Forman a Laterna Magica csapatával dolgozik együtt. Filmrendezőként 1963-ban a Meghallgatás című dokumentumfilmes alkotással debütált, melyben fiúk és lányok versengtek azért, hogy szólistái legyenek egy prágai rock együttesnek. Ez a mű már egy csapatmunka eredménye volt: Papousek, Passer, Forman, Ondřícek - a továbbiakban is munkatársak maradtak.
A Fekete Péter és az Egy szöszi szerelme című film után már sikeres filmrendezőnek számított, amikor 68-ban, a "Prágai tavasz" leverése után hazájában eltiltották foglalkozásától, ezért az USA-ba emigrált. Az Elszakadás, a Hair, a Száll a kakukk fészkére vagy az Amadeus című filmekkel szinte kultuszt teremtett.
Cseh rendezőből vált amerikai sztárrendezővé, kétszeres Oscar-díjassá, a Columbia Egyetem film szakának vezető professzorává.
Az avantgárd hagyományokat követve jellegzetesen cseh nemzeti karakterek ábrázolásával futott be. Olyan hétköznapi - sokszor valós történetek ihlette - történetek reális, dokumentarista, sokszor már végletesen kiélezett bemutatása jellemezte munkáit, melyben folyton csak egy hajszál választotta el a komikumot a tragikumtól, a humort valamiféle együttérző önmagunkra ismeréstől. A kocsmák, pályaudvarok, báltermek és tanácstermek levegőjét úgy ábrázolta, hogy a néző egyéni tájékozottsága, politikai, történelmi műveltsége, szociológiai érzékenysége szabjon határt az élmény mélységének. Ösztönös művészként mindig távol tartotta magát a belemagyarázásoktól, pusztán láttatni akart, valós emberi gyarlóságokat, érzelmeket, melyek környezetükben, vagy helyzetükben emelkednek olyan szintre, hogy a néző számára önfeledt szórakozást jelentsenek.
Filmjei:
1. Ember a Holdon (1999)
Az amerikai humor egyedülálló alakja volt Andy Kaufman. Sikereinek korántsem a csúcsán, 35 évesen hunyt el tüdőrákban, 1984-ben. Utálták vagy imádták, de mindenkinek volt véleménye róla. Csípős humora és gumiarca miatt emlékeznek hazájában sokan rá. Élő adásokban teljesen meglepő helyzeteket produkált, szerette a botrányokat. Egy tévéfilmben tűnt fel Danny DeVitóval, majd éveken át szállóigévé váltak az erős akcentussal, a Külföldi bőrében előadott jelenetei. Kitalálta, hogy ő a világegyetem első egyesült nemi, női-férfi pankrátora, ezért az egyik pankrátor többször is kihívta őt látványos meccsekre, Kaufman pedig tovább provokálta az izomembert a kamerák előtt…
2. Valmont (1989)
A Veszedelmes viszonyok című klasszikus regény alapján készült élvezetes thriller szereplői megkeseredett arisztokraták, akik vad csábításokban, könyörtelen cselszövésekben találják meg egyetlen örömüket a XVIII. Századbeli francia, vidéki társasági életben, ahol boszorkányos hálóikat szövögetik. Valmont a könyörtelen és számító playboy és a hasonlóan boszorkányos Madame De Merteuil kegyetlen fogadást kötnek: Valmontnak el kell csábítania, és egy éjszakát eltöltenie a házasság szentségében még kitartóan hívő Madame De Tourvel-lel. Ha Valmont sikerrel jár, úgy Merteuil ágyába is szabad az út. Amikor Valmont teljesíti a feladatot, váratlan dolog történik - beleszeret áldozatába, és soha többé senki és semmi nem tudja újkeletű érzéseit lerombolni...
3. Hair (1979) #
4. Elszakadás (1971)
Jeannie, a tizenöt éves kamaszlány elszökik otthonról. Szülei East-Village-ben keresik, ahol egy este ellátogatnak a Szökött Gyermekek Szüleinek Társaságába, ahol pszichiáter magyarázza el nekik gyermekük lélektanát, különös tekintettel arra, hogy a kamaszok élnek-halnak a kábítószerekért. Az előadó javaslatára a szülők marihuánát szívnak, hogy megtudják, miért szereti annyira ezt az ifjabb korosztály, majd a ˝kellemes˝ összejövetel után Jeannie szülei meghívnak magukhoz egy másik házaspárt, s az estét sztrip-pókerrel ütik agyon. Ezt – a szolidnak cseppet sem mondható játékot – azonban végignézi az időközben hazaérkezett kamaszlányuk...
5. Tűz van, babám! (1967)
Az 1968-as Tűz van babám! méltán kapott Oscar-díj jelölést a legjobb külföldi film kategóriájában. Milos Forman tűzoltóbálja hatalmas sikerrel robbant be a filmvilágba. Az ötletet maga a valóság adta: Forman barátaival részt vett egy falusi tűzoltóbálon, s úgy gondolta, ezt meg kell örökíteni filmvásznon. Figurái, karakterei autentikusak – amatőr szereplőkkel és profi színészekkel játszatta el ezt az egyszerű, emberi történetet. A történelmi dátum 1968, s a távoli szűk kis világ úgy működik, mint a valóság.
6. Egy szöszi szerelme (1965)
Forman második filmjének hőse egy cipőgyári munkáslány, Szöszi, akinek szerelmi horizontján egy kissé mamlasz vadőr, a motorkerékpáros kisvárosi botrányhős és a vidékre lerándult jazz-zenekar zongoristája tűnnek fel. Szöszi naiv és tiszta lélek, eleve adott passzivitásában a legtisztábban tükröztethető a kiszámíthatatlanság, a sokféleség. Tele van naiv elképzelésekkel, amelyek természetszerűen nem mindig úgy sikerülnek a valós életben, ahogyan ő szeretné. Szöszi számára egyetlen elfogadható fiú akad, a jazz-zongorista, akinek csábítási trükkjei ebben a mikrokörnyezetben a nagyvilágiságot hordozzák. Szöszi bepakol és útnak indul, hogy megkeresse a Prágában élő zongoristát...
7. Verseny (1963)
A film első részében – „Ha nem volnának zenészek" – a kolini Kmoch együttes és a tűzoltók rézfúvós zenekara serényen készül, gyakorol, hogy elnyerje a legjobb rézfúvós zenekar megtisztelő címet. Többnyire ingyen játszanak, csak esküvők és temetések alkalmával jutnak némi pénzhez. Mindkét együttesben az idősebbek mellett egy-egy fiatal zenész is játszik: Vláda a Kmoch zenekarban, Vasek pedig a tűzoltózenekarban. Az utolsó próbák idején a két fiatal az előadás helyett motorbicikliversenyre megy. A film második része, a „Meghallgatás" Forman Amerikában készült első filmjének, az Elszakadásnak a kezdő képsorait idézi. Ez a prológusnak nevezhető film 16 mm-es kamerával készült. A prágai Szemafor Színház fiatal tehetségeket keres. A próbálkozók között van Vera Kresedlová is, aki már többször is kísérletezett. A döntő pillanatban azonban elakad a hangja...
8. Fekete Péter (1963)
Milos Forman első filmje a Fekete Péter, melyben olyan kamaszfiút ismerünk meg, aki csak a nagyképűen idomítani akaró atya, a rezesbanda szerény képességű karmestere és a hipokrita társadalom szemszögéből válik feketepéterré, valójában tisztán és értetlenül vergődik a hétköznapok világában. Fekete Péter egy önkiszolgáló bolt felülvigyázója, akit a társadalom azért állított erre a felelősségteljes helyre, hogy megakadályozza az ötdekás kávéscsomagok, fogkrémes-tubusok és táblacsokoládék illetéktelen eltűnését a szatyrokban. A kamaszkor szexuális zűrzavara, a mindenáron elvesztésre szánt szűzesség és a szerelem tiszta illúziói, a társadalom morális, csak nehezen teljesíthető követelményei, s az ezekkel szembenálló tapasztalatok keverik ezt a Fekete Pétert könnyed válságba.
Forgatókönyvíró:
1. Valmont (1989)
2. Elszakadás (1971)
3. Tűz van, babám! (1967)
4. Egy szöszi szerelme (1965)
5. Fekete Péter (1963)
6. Verseny (1963)
forrás:www.tvfilm.hu |
AJÁNLOM AZ OLDALT
